Mielőtt még várandós lettem ismerkedtem meg a Podiart talpbetétekkel. Akkor a sarkam javulása érdekében kezdtem használni, szinte utolsó reményként. Önmagamat idézném ahogy akkoriban gondolkodtam az akkor még új talpbetétemről “Podiart talpbetétem űrtechnológia”. A sarkam javulásnak indult, ahogy a cipőmbe került a talpbetét, de miután kiderült, hogy babát várok, a futócipőim használata háttérbe szorult. Nem gondoltam volna, hogy nekem problémám lesz a súlyommal, de hamar felszedtem a kilókat, és a lábamnak egyre nehezebb súlyt kellett cipelnie. Szép lassan kezdtem érezni, hogy fáj a lábfejem, és ekkor kaptam csak észbe, hogy cselekednem kell. Újra a Podiart szaküzletben találtam magam, egy újabb talpbetét készítése érdekében. Hamar az utcai cipőmbe tettem az új legjobb barátomat, és szépen fokozatosan, a lábfejemben érzett fájdalom csitulni kezdett.
Futóként a lábam egészsége volt a legfontosabb számomra, viszont kismamaként mintha emlékezetkiesés ért volna, és teljesen megfeledkeztem a lábam egészségének a fontosságáról. Várandósan szinte minden a benned fejlődő pici ember kezdeményről szól, de néha magunkra is gondolni kell.
Szóval kismamák ti ne várjátok meg, míg jelez a lábatok, hogy baj van, hanem már a fájdalom előtt cselekedjetek…valahogyan!
Köszönöm PODIART!
