Podiart tapasztalatok

Mielőtt még várandós lettem ismerkedtem meg a Podiart talpbetétekkel. Akkor a sarkam javulása érdekében kezdtem használni, szinte utolsó reményként. Önmagamat idézném ahogy akkoriban gondolkodtam az akkor még új talpbetétemről “Podiart talpbetétem űrtechnológia”. A sarkam javulásnak indult, ahogy a cipőmbe került a talpbetét, de miután kiderült, hogy babát várok, a futócipőim használata háttérbe szorult. Nem gondoltam volna, hogy nekem problémám lesz a súlyommal, de hamar felszedtem a kilókat, és a lábamnak egyre nehezebb súlyt kellett cipelnie.

Közel 25 éve atletizálok, hosszútávfutok rendszeresen és viszonylag magas színvonalon!

Ezen hosszú idő alatt számos sérülés ért akár a túlerőltetés akár tartáshiba vagy egyéb problémák miatt. Ezért megtapasztaltam, hogy milyen a sérülésekkel megküzdeni, és elviselni a fájdalmat!

Egy alkalommal amikor a tartós derékfájdalmaktól egyre nehezebben bírtam edzeni és újra kezdeni az edzéseket egy futótársam Miltényi doktornőhöz irányított sérülésemmel. Itt találkoztam először a Podiart által gyártott speciális talpbetéttel, mert ennek viselését javasolták számomra.

A Podiart talpbetét használata nagyban hozzásegítette néhány játékosunk mozgásszervi problémáinak a megszűnését.

Viselésével enyhültek, több esetben megszűntek a csípő és deréktáji fájdalmak.

A betét viselése a bokaízület korrigálásával felgyorsította és segítette a gyógyulást Achilles ín gyulladásnál.

Túlzott előlábra terhelő játékosunk esetében az egyensúlyi helyzet visszaállítása után jelentősen megszűntek a panaszai.

Miért a Podiart talpbetétet választottam?

Egy amatőr sportoló véleménye:

Több évtizedes sport múlttal a hátam mögött jó néhány sérülést megszenvedve újra tudok futni fájdalom nélkül.

Többször indultam Ironman versenyen és sok, sok egyéb tömegsport versenyen ahol alap sportág a futás.

Egy makacs lábsérülésem volt, talpi bönye fájdalommal. Közel két évig tartott mire kigyógyultam belőle.

Kb. 1 hónapja használom a Podiart talpbetétet az utcai cipőmbe és rendkívül elégedett vagyok! 

Aerobik edzőként és Nordic Walking oktatóként  a lábam nagyon igénybe van véve. A legnagyobb hangsúlyt vásárlás közben mindig a sportcipő minőségére fektetem . 6-8 havonta cserélek edzőcipőt, ettől függetlenül már kétszer volt makacs sarokcsont-gyulladásom. Az egyik még évekkel ezelőtt, kb 1 évig szenvedtem vele mindenféle kezelést kaptam (gyógyszert,  krémeket, rtg besugárzást, lézert stb )  A második 3 éve volt, akkor találkoztam a Podiart talpbetéttel egy rendezvényen, ahol kissé hitetlenkedtem, hogy ez nekem bármit is javíthat a sarkam állapotán.

Sohasem késő, de ha lehet, minél előbb.

Közel 200 000 lefutott kilométer, 30 éves hosszútávfutó múlt, megszámlálhatatlan ultraverseny, futás és triatlon, idehaza és a világ számtalan országában, földrészein, országúton, pályán, hegyen, sivatagi forró homokban.

A sarkam fájdalmának teljes megszüntetése érdekében meggyőztem magam, hogy újra bizalmat fektessek a talpbetétekben. Edzéstársam hatására felkerestem a Podiart üzletet (Nefelejcs u.), ahol nagyon segítőkészek és kedvesek voltak velem. Két talpbetétet készítettem (edző cipő, verseny cipő--ebbe még speciálisabb betét készült), amik előző héten már a cipőimbe is kerültek. Természetesen még csak a szoktatás fázisban vagyok, szóval ebbe sétálgattam eddig, ami már elnyerte a tetszésemet. Majd a mai délelőtti futásomra, már végig a cipőmben volt, és eddig csak pozitívan tudok nyilatkozni.

Nem vagyok sportoló, csak amolyan hobbi futó. Második gyermekem 1 éves kora után kezdtem el rendszeresen mozogni, a futás tavaly májusban ragadt magával. Hogy miért? Mert kisgyerekes anyukaként ez tűnt a legegyszerűbbnek. Gondoltam ehhez nem kell semmi extra dolog, csak futni. Aztán rá kellett jönnöm hogy ez nem egészen így van. A cipő nagyon nem mindegy. Amikor már sikerült távot is futni nem csak rövideket akkor kezdtem érezni hogy nem mindegy mi van rajtam.

Mint 62 éves, viszonylag kezdő triatlonos a hosszabb távok (1/2 Ironman, Ironman) teljesítéséhez bizony, igénybe kell hogy vegyek minden lehetséges segítséget. Ezeken a távokon ha "bejelentkezik" valamelyik testrész (lábfej, vádli, derék, fenék, vagy akár vagy csak a kézfej), hogy ő "van", abból viszonylag hamar fájdalmas rémálom keletkezhet.